A Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbá váló medvetámadások is terítékre kerültek a hét végén Sepsiszentgyörgyön és Árkoson szervezett 7. Székelyföldi Vadásztalálkozón. A háromszéki Vadon egyesület igazgatója, Demeter János a Maszolnak elmondta, ez a probléma csak akkor oldódik meg, ha az illetékes minisztériumba olyan emberek kerülnek, akik értik a vadászati és vadvédelmi szakmát és a környezetvédelmi szakmát is.

A vadásztársadalom komoly érdekharcot folytat a szakminisztériummal és a zöld szervezetekkel, eközben az országban folyamatosan csökken a medvék számára alkalmas élettér, és folyamatosan nő a számuk, így a már most gyakori konfliktusos helyzetek az ember és a medve között tovább fognak gyarapodni – véli Demeter János.

A sepsiszentgyörgyi Vadászati Múzeumot működtető Vadon egyesület igazgatója a Maszolnak elmondta, az egyre gyakoribbá váló medvetámadások problémája a hét végén szervezett 7. Székelyföldi Vadásztalálkozón is naprendre került. Tájékoztatása szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy ez az áldatlan helyzet akkor fog változni, ha a minisztériumba olyanok kerülnek, akik értik a vadászati és vadvédelmi szakmát és a környezetvédelmi szakmát is. 

Demeter elmondta, a nagy állattartó gazdák már most arra panaszkodnak, hogy nem találnak pásztorokat, hiszen folyamatos veszélynek vannak kitéve, a medvetámadások miatt nem érzik biztonságban magukat éjszaka. Gondot jelent továbbá, hogy ha a törvényi tiltás miatt egy-két vadászidény kimarad, még inkább elszaporodik a jelenleg 7000 egyedre becsült barnamedve-állomány.

A medve tényleg nem játék

A vadak pedig hamar megtanulják, hogy nem kell tartani az emberektől, így a pásztorok mellett a kirándulók is nagy veszélynek vannak kitéve. „A hatóságoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy a turistákat nem kellene pásztorkutyákkal és medvékkel megetetni. Jelenleg ugyanis nagy veszélynek van kitéve az, aki az erdőben sétál, és nincs megfelelő hangkeltő eszközökkel felszerelve, vagy nem csoportosan kirándul” – fogalmazott Demeter János.

A Vadon Egyesület igazgatója szerint az Európai Unióban Romániában van a legnagyobb medvepopuláció és itt tilos a vadászata. Példaként Szlovéniát említette, ahol 500 fősre becsülik a medveállományt, amiből évente kilőnek 80-90 egyedet, de akkora a szaporulat, hogy ezt pótolja.

Ez nem pusztán vadászati, hanem természeti menedzsment kérdés, mutatott rá Demeter János, aki szerint okosan kellene újratárgyalni a medvekérdést. Mint fogalmazott, az sem jó, amikor a zöld szervezetek Micimackóként és Teddy bear szőrpamacsként mutatják be a medvét, mert a valóságban a medve tényleg nem játék. Hozzátette: előfordult az, hogy Tusnád főutcáján a turista szelfizni próbált a medvével, ami lehet, hogy egyszer szerencsésen végződik, de gyorsan bekövetkezhet a baj.

Azt sem tudjuk, hány medve van az országban

A legnagyobb vita a vadásztársaságok és zöld szervezetek között a medvepopuláció számolásának technikájához kapcsolódik. Demeter tájékoztatása szerint jelenleg a populáció becslésének több módszere van. Az egyik szerint az etetőhelyeken kamerákat helyeznek el, és megszámolják a vadakat, a másik módszer a nyomolvasás. A Vadon Egyesület elnöke elmondta, az lenne az egyik megoldás, ha a civil szervezetek képviselői is részt vennének a számolásban, de amikor erre kerül sor, „nem tolonganak” a környezetvédők.

Demeter János szerint van egy drága, de hatékony módszere a medveszámolásnak. Tavasszal, amikor a az állatok előbújnak és az erdő még nem lombosodott be, drónokra szerelt hőkamerákkal kellene végigpásztázni az ország területét. Erre viszont alig egy hónapnyi idő áll rendelkezésre, és drága a módszer, ezért az állam feladata lenne, hogy ezt megoldja, hiszen az állam adja bérbe a vadászterületeket.

„Igazi vadgazdálkodás” kellene

A medvevadászati tilalom miatt sok vadásztársaság anyagi gondokkal küszködik. Demeter János szerint egy nagyobb vadászterületen legalább 5 vadőrt kell foglalkoztatni, azoknak terepjárókat biztosítani, hogy járják az erdőt és etessék a vadakat. Eddig azokon a területeken, ahol lehetett medvére vadászni, ez volt a vadásztársaságok egyik legfontosabb bevételi forrása, hiszen két kilőtt medve árából egy évig tudták üzemeltetni a területet, most az állam elvette a bérlőitől ezt a lehetőséget.

A Vadon Egyesület elnöke arra is rámutatott, hogy el kellene kezdeni gazdálkodni a vadászati területeken, ugyanis amikor a vadásztársaságok arra voltak kényszerítve, hogy a medvéből való jövedelemből tartsák fenn magukat, akkor a nagy hím egyedeket szerették kilőni. Ezzel viszont az a gond, hogy ezek a domináns hímek szabályozzák az állományt azzal, hogy elpusztítják az ellenfelük bocsait. Emiatt szaporodott túl a medveállomány.

Ezzel szemben az igazi vadgazdálkodás abból áll, hogy megtartják a domináns hímeket és a nekik megfelelő számú nőstény egyedeket. Jelenleg viszont a törvényi tiltás miatt ezzel a gazdálkodási joggal nem rendelkeznek a vadásztársaságok, véli Demeter János..